Nyíregyháza központi terének nyugati oldalát foglalja el a mai alakjában 1872-re felépült Városháza. Az eklektikus stílusú, reneszánsz hangulatú, árkádos bejáratú épületet Benkó Károly tervezte.
Az épületen több emléktábla is tanúskodik a város és a városháza múltjáról.
1883 nyarán ebben az épületben, a nagy tanácsteremben, amelynek ablakai az erkély fölött láthatók, zajlott le "a nagy per". Itt védte Eötvös Károly a tiszaeszlári Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával vádolt zsidókat s munkatársaival itt érte el felmentésüket.
Maga Eötvös 1902-ben megírta a történteket "A nagy per" című munkájában, három évtizeddel később pedig a nyíregyházi születésű Krúdy Gyula is feldolgozta A tiszaeszlári Solymosi Eszter című könyvében.
Felh. irod.:
Látnivalók Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Miskolc, Well-PRess, 1999
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Nyíregyháza központi terének nyugati oldalát foglalja el a mai alakjában 1872-re felépült Városháza. Az eklektikus stílusú, reneszánsz hangulatú, árkádos bejáratú épületet Benkó Károly tervezte.
Az épületen több emléktábla is tanúskodik a város és a városháza múltjáról.
1883 nyarán ebben az épületben, a nagy tanácsteremben, amelynek ablakai az erkély fölött láthatók, zajlott le "a nagy per". Itt védte Eötvös Károly a tiszaeszlári Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával vádolt zsidókat s munkatársaival itt érte el felmentésüket.
Maga Eötvös 1902-ben megírta a történteket "A nagy per" című munkájában, három évtizeddel később pedig a nyíregyházi születésű Krúdy Gyula is feldolgozta A tiszaeszlári Solymosi Eszter című könyvében.
Felh. irod.:
Látnivalók Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Miskolc, Well-PRess, 1999
A fénykép 2010 augusztus elején készült.