A nagypolgári lakóház eredetileg a Szentgyörgyi-Horváth család városi háza volt. A XIX. század közepén került Eitner Sándor tímármester tulajdonába, aki eklektikus stílusban átépíttette. Eitner Sándor (1835-1905) az ausztriai Felsőőrről bevándorolt apjától megörökölt tímárműhelyt a város egyik fontos vállalkozásává, egy 50 főt foglalkoztató bőrgyárrá fejlesztette fel. A város kulturális életébe is beírta nevét: 1876-tól három évtizeden át a sümegi önképzőkör elnöke volt. Ebben a minőségében székházat épített és könyvtárat alapított. Nevéhez fűződik a Ramassetter-szobor (lásd: Sümeg, Kossuth u. 13.) felállítása. 1869-ben ő alapította a sümegi takarékpénztárat, s aktívan szorgalmazta az 1889-ben megnyílt Tapolca-Sümeg-Jánosháza vasútvonal megépítését.
Fiai közül Jenő apja gazdasági örökségét vitte tovább. Másik fia, Eitner Zsigmond (1862-1926) politikai pályára lépett, s jelentős politikai karriert futott be. Pályafutása során mindig figyelemmel kísérte szülővárosa életét, s ha a szükség úgy hozta, személyes kapcsolatait is latba vetette a város fejlődése érdekében. A család egykori házán az ő emléktáblája olvasható.
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
A nagypolgári lakóház eredetileg a Szentgyörgyi-Horváth család városi háza volt. A XIX. század közepén került Eitner Sándor tímármester tulajdonába, aki eklektikus stílusban átépíttette. Eitner Sándor (1835-1905) az ausztriai Felsőőrről bevándorolt apjától megörökölt tímárműhelyt a város egyik fontos vállalkozásává, egy 50 főt foglalkoztató bőrgyárrá fejlesztette fel. A város kulturális életébe is beírta nevét: 1876-tól három évtizeden át a sümegi önképzőkör elnöke volt. Ebben a minőségében székházat épített és könyvtárat alapított. Nevéhez fűződik a Ramassetter-szobor (lásd: Sümeg, Kossuth u. 13.) felállítása. 1869-ben ő alapította a sümegi takarékpénztárat, s aktívan szorgalmazta az 1889-ben megnyílt Tapolca-Sümeg-Jánosháza vasútvonal megépítését.
Fiai közül Jenő apja gazdasági örökségét vitte tovább. Másik fia, Eitner Zsigmond (1862-1926) politikai pályára lépett, s jelentős politikai karriert futott be. Pályafutása során mindig figyelemmel kísérte szülővárosa életét, s ha a szükség úgy hozta, személyes kapcsolatait is latba vetette a város fejlődése érdekében. A család egykori házán az ő emléktáblája olvasható.
A fénykép 2007 júniusában készült.
Felh. irod.:
Koppány Tibor - Kozák Károly: Sümeg útikalauz. Veszprém, Idegenforgalmi Hivatal, 1965
Látnivalók Veszprém megyében. Miskolc, Well-PRess, 2004
Sümegi kalauz. Sümeg, Sümegi Fórum alapítvány, 1993