Klasszicista stílusban épült, műemlék jellegű lakóház áll az Ókollégium tőszomszédságában. Itt volt pápai diák korában Petőfi Sándor harmadik szállása, itt lakott a leghosszabb ideig. A ferences templommal (lásd: Pápa, Barát u. 1.) szemben lévő fűtetlen szobájából költözött ide, mégpedig az iskola igazgatóságának tudta nélkül, amiért megrovásban részesült.
A házon lévő két feliratos tábla szerint 1841 októbere és 1842 augusztusa között lakott itt; a kezdő dátum azonban kérdéses, hiszen Orlai Petrich Soma szerint 1841 telén a ferences templommal átellenben, egy fűtetlen szobában laktak, s a zord időjárás miatt költöztek át ide, az iskola szomszédságába.
Ekkoriban került be Petőfi és Orlai szűk baráti körébe Jókai Mór, aki majdnem annyit tartózkodott itt, mint saját lakásán (lásd: Pápa, Jókai u. 13.) Jókai nagy szeretettel emlékezett ezekre az együttlétekre:
"Mindegyikünknek volt saját kedvenc szenvedélye: Orlayé a költészet, Petőfié a színpad, enyém a festőecset. Ha Orlay írt tüneményes regényjeleneteket, Petőfi meg elszavalta azokat, én képeket festettem hozzájuk... Egymásnak őszinte bámulói voltunk: Orlay megközelíté előttünk Jósika Miklóst, Petőfi is csak egy fokkal állt alább Egressynél [Egressy Gábor]..."
Orlai így emlékezett:
"Kis szobánknak egyetlen ablaka az utcára szolgált. De e kis helyen a 41. és 42. év telén és a reá következő nyár folyamán sok szépemlékű napokat éltünk át. Itt építgettük jövendőnk ábrándvárait, gyakran éjfelekig ... Néha e kis szobát a jóbarátok vidám zaja töltötte be, kik iskola előtt és után örömest tértek be hozzánk..."
Ittlakásának idején, 1842 májusában jelent meg az Athenaeum c. országos folyóiratban A borozó című verse - elképzelhető, hogy ebben a házban írta, hiszen innét küldte el Pestre.
Pápán is jelentek meg nyomtatásban versei - egyelőre név nélkül, a helyi Népbarát című közhasznú kalendárium 1843. évi kötetében. Erre az időre esett nagysikerű részvétele a Képzőtársaság nyilvános rendezvényén (lásd: Pápa, Fő u. 17.), ahol 3 arany pályadíjat nyert. Az eseményt a szállásával szemben lévő Három rózsa nevű kocsmában barátaival meg is ünnepelte...
Ittlakásának időszakára esik választott új, halhatatlanná vált vezetéknevének felvétele is. Mint Nádasdy Lajos nyugalmazott református lelkész, helytörténész fogalmazott: "Petrovics Sándor Kiskőrösön született. Petőfi Sándor Pápán."
A fénykép 2007 áprilisában készült.
Felh. irod.:
Németh Adél - Szabó Lajos: Pápa. Bp. Panoráma, 1989
Petőfi emlékhelyek a Kérpát-medencében. Kiskőrös, 1996, Petőfi Sándor Társaság
"A kényes úrfi s a rongyos baka". Tanulmányok két halhatatlan pápai diákról. Pápa, 2001, Pápai Református Gyűjtemények
A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről
Klasszicista stílusban épült, műemlék jellegű lakóház áll az Ókollégium tőszomszédságában. Itt volt pápai diák korában Petőfi Sándor harmadik szállása, itt lakott a leghosszabb ideig. A ferences templommal (lásd: Pápa, Barát u. 1.) szemben lévő fűtetlen szobájából költözött ide, mégpedig az iskola igazgatóságának tudta nélkül, amiért megrovásban részesült.
A házon lévő két feliratos tábla szerint 1841 októbere és 1842 augusztusa között lakott itt; a kezdő dátum azonban kérdéses, hiszen Orlai Petrich Soma szerint 1841 telén a ferences templommal átellenben, egy fűtetlen szobában laktak, s a zord időjárás miatt költöztek át ide, az iskola szomszédságába.
Ekkoriban került be Petőfi és Orlai szűk baráti körébe Jókai Mór, aki majdnem annyit tartózkodott itt, mint saját lakásán (lásd: Pápa, Jókai u. 13.) Jókai nagy szeretettel emlékezett ezekre az együttlétekre:
"Mindegyikünknek volt saját kedvenc szenvedélye: Orlayé a költészet, Petőfié a színpad, enyém a festőecset. Ha Orlay írt tüneményes regényjeleneteket, Petőfi meg elszavalta azokat, én képeket festettem hozzájuk... Egymásnak őszinte bámulói voltunk: Orlay megközelíté előttünk Jósika Miklóst, Petőfi is csak egy fokkal állt alább Egressynél [Egressy Gábor]..."
Orlai így emlékezett:
"Kis szobánknak egyetlen ablaka az utcára szolgált. De e kis helyen a 41. és 42. év telén és a reá következő nyár folyamán sok szépemlékű napokat éltünk át. Itt építgettük jövendőnk ábrándvárait, gyakran éjfelekig ... Néha e kis szobát a jóbarátok vidám zaja töltötte be, kik iskola előtt és után örömest tértek be hozzánk..."
Ittlakásának idején, 1842 májusában jelent meg az Athenaeum c. országos folyóiratban A borozó című verse - elképzelhető, hogy ebben a házban írta, hiszen innét küldte el Pestre.
Pápán is jelentek meg nyomtatásban versei - egyelőre név nélkül, a helyi Népbarát című közhasznú kalendárium 1843. évi kötetében. Erre az időre esett nagysikerű részvétele a Képzőtársaság nyilvános rendezvényén (lásd: Pápa, Fő u. 17.), ahol 3 arany pályadíjat nyert. Az eseményt a szállásával szemben lévő Három rózsa nevű kocsmában barátaival meg is ünnepelte...
Ittlakásának időszakára esik választott új, halhatatlanná vált vezetéknevének felvétele is. Mint Nádasdy Lajos nyugalmazott református lelkész, helytörténész fogalmazott: "Petrovics Sándor Kiskőrösön született. Petőfi Sándor Pápán."
A fénykép 2007 áprilisában készült.
Felh. irod.:
Németh Adél - Szabó Lajos: Pápa. Bp. Panoráma, 1989
Petőfi emlékhelyek a Kérpát-medencében. Kiskőrös, 1996, Petőfi Sándor Társaság
"A kényes úrfi s a rongyos baka". Tanulmányok két halhatatlan pápai diákról. Pápa, 2001, Pápai Református Gyűjtemények